A tél elmúltával, a kert, a határ zöldülésével egyúttal mi, emberek is a jövendő, a remény felé fordulunk gondolatainkban, lelkünkben egyaránt. A kikelet lendülete, az újjáéledő természet időtlen ereje az örök megújulás, a továbblépés üzenetét hozza el közénk. Ám ezen üzenet mélyebb értelme, emberi léptékű valódi jelentése a Megváltó halálának és feltámadásának csodáján keresztül érhet el hozzánk igazán.

Hitünk, keresztény kultúránk a naptári év középpontjába helyezi az ünnepek ünnepét, a húsvétot. Hozzá kötődő hagyományaink, szokásaink már ősidők óta kiemelik ezt a nagypéntektől vasárnapig tartó időszakot a hétköznapok sorából, s egyúttal az újjászületés, a feltámadás örök szimbólumaként állítják szemeink elé. S valóban: mennyi emlék, mennyi szép, családunk körében megélt pillanat szökik elénk e szó hallatán. Hiszen ezekben a napokban, vagy az ünnepre készülődés heteiben nem csak a rügyek, nem csak a virágok erőteljes hajtásai indulnak el képletesen egymás felé, de mi magunk is ezt tesszük. Lélekben együtt szenteljük meg Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékezetét. Az emberiség történetének legnagyobb hatású, máig maradandó mozzanata volt ez, mely mindent, mindent megváltoztatott. Elérhetővé tette a bűnbocsánatot az emberiség számára, s egyben legyőzte azt a távolságot, melyet az eredendő bűn hozott létre ember és teremtője között. Ahogy az Úr megújította kapcsolatát a teremtett világgal, amikor egyetlen fiát áldozta fel érte, úgy bennünk, emberekben is ott rejlik a megújulás képessége és lehetősége is egyben. Erre kínál alkalmat a most elkövetkező ünnep is, melynek öröme, szépsége hitünk által válhat kézzelfogható valósággá. Kívánom, hogy az ebből fakadó örömet és Isten szeretetének erejét mindenki megélhesse ebben a nehéz helyzetben is.

Áldott húsvétot kívánok!

Dankó Béla

országgyűlési képviselő